Egy az Amerikai Egyesült Államokban ez év január 29-én napvilágot látott közlemény éles kritikával illeti a receptköteles gyógyszerek televíziós hirdetéseit. A tanulmányt a Kaliforniai Egyetem David Geffen Orvostudományi Karának adjunktusa, Dominick L. Frosch által vezetett kutatócsoport készítette.

Az elemzések eredményeiből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a gyógyszerreklámok gyakran nem nyújtanak elegendő információt az adott betegség okairól és a veszélyeztetett csoportokról, a reklámban szereplő színészeket sokszor úgy ábrázolják, mintha a gyógyszer szedése nélkül szociális, érzelmi és fizikai értelemben is kicsúszna a lábuk alól a talaj, továbbá nagyon kevés említést tesznek az életmód-változtatás egészségre kifejtett jótékony hatásáról. Frosch szerint a reklámokban olyan sablonok jelennek meg, amelyekben az emberek előbb elvesztik, majd visszanyerik az önmaguk feletti kontrollt, és a receptköteles készítmények használata társadalmi jóváhagyást nyer.

A vizsgálat során a kutatók csúcsidőben (este 8 és 11 óra között), valamint az esti híradók közben figyelték meg a négy legnagyobb amerikai hálózat (az ABC, a CBS, a FOX és az NBC) műsorát. A vizsgálat összesen négy hétig (2004 június végétől július végéig) tartott. A kutatók minden egyes napra véletlenszerűen választották ki a csatornákat, ügyelve arra, hogy két egymást követő napon ne szerepeljen ugyanaz az adó, illetve hogy valamennyi szolgáltató esetében sorra kerüljön a hét minden napja; így összesen 103 hirdetést sikerült megfigyelni, amelyek között 38 egyedi termékreklám szerepelt.

A tanulmány szerint a megfigyelt hirdetések 82 százaléka tartalmazott tényszerű információt a gyógyszerről és 86 százalék sorolt fel ésszerű érveket az alkalmazás mellett. Ugyanakkor csak 26 százalék tett említést a gyógyszer szedéséhez vezető betegségről, ugyanennyi a gyógyszer kockázati tényezőiről és 25 százalék a betegség gyakoriságáról. Az életmód-változtatás jótékony hatása alternatívaként fel sem merült, és csak 19%-ban említették meg, mint a gyógyszer hatását kiegészítő körülményt.

A reklámokban gyakran ábrázoltak olyan helyzetet, hogy a beteg elveszti a talajt a lába alól a készítmény nélkül (58 százalék) illetve a készítmény szedésével visszanyeri egyensúlyát (85 százalék). Ez utóbbi sokszor magasabb szintű társadalmi elfogadottság bemutatásával társult (78 százalék).

A gyógyszergyártók szerint - akik 2005-ben 4,2 milliárd dollárt (mintegy 840 milliárd forint) költöttek közvetlenül a fogyasztót célzó reklámokra - a reklámok elősegítik, hogy a vevők helyes döntéseket hozzanak az egészségvédelmükkel kapcsolatban. A gyógyszerreklámozás helyzete a Szenátus és a Képviselőház vezetésének figyelmét is felkeltette: felmerült, hogy az Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal (FDA) nagyobb mértékben legyen képes felügyelni a fogyasztót közvetlenül célzó reklámokat.

Egy javaslat szerint ennek egyik esetleges eleme lehetne az FDA által frissen jóváhagyott gyógyszerek reklámozásának moratóriuma. (Az ötlet a „Vioxx-ügy” (rofecoxib) kapcsán merült fel először, amikor az intenzív reklámkampányt követően olyan adatokra derült fény, amelyek szerint a gyógyszer növeli a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát.) Ezt támogatja az Edward M. Kennedy és Mike Enzi szenátorok által 2007. február 1-jén benyújtott törvényjavaslat, amely a gyógyszerbiztonsággal kapcsolatos további adatok gyűjtése céljából két évre elhalasztaná az újonnan jóváhagyott gyógyszerek reklámozásának engedélyezését.

Az ügyben megszólalt az Amerikai Gyógyszerkutatók és Gyógyszergyártók (PhRMA) szervezete is, amely szerint a kutatók által közölt eredmények félrevezetők és elavultak, hiszen 2004-es adatokon alapulnak. Azóta a PhRMA olyan irányelveket dolgozott ki, amelyek pozitív hatása a gyógyszerreklámokra már megfigyelhető volt az utóbbi egy évben, és ezeket a változásokat a tanulmány nem vehette figyelembe. Frosch ugyanakkor rámutatott, hogy az irányelvek nem kötelező érvényűek, és nem vetik fel az általa és kollégái által feltárt problémákat. Ezzel együtt kiemelte, hogy az utóbbi időben mutatkozott némi fejlődés a televíziós gyógyszerreklámok terén. A kutató hozzátette azt is, hogy a fogyasztóra irányuló gyógyszerhirdetéseket alapvetően nem tartja rossz ötletnek, hiszen megfelelő szabályozás esetén jó szolgálatot tehetnek az egészségfejlesztés terén.